vasárnap, március 18, 2007
Magyarázatok
Szombaton történt valami...A csütörtöki buli nagyon jó volt Bettivel, s a pénteki Fáklya nap is tetszett. Szombaton délután estefelé megzavarta a lelki nyugalmamat valami illetve Valaki. Betti. Rámkérdezett mi a véleményem kettőnkről, mi van köztünk, hogy látom én a helyzetet. Beszélgettünk. Kérdezte, hogy az az élet amit Ő el, erre vágyódok-e vagy pedig a mostani életritmusomhoz szokottat szeretném még folytatni. Írta, nem szeretné magát belelovalni abba, hogy kialakulófélben van vagy már kialakult köztünk valami.
Megírtam Bettinek., hogy bár úgy érzem kész vagyok lelkileg egy új kapcsolatra, de úgy érzem nem kellene még belemennem semmibe sem. ELhangzottak érvek-ellenérvek, s végül levegőben maradt a kérdés...
A beszélgetés vége felé egyszer csak elkezdtem sírni illetve kicsit könnyezni. Mindössze két percig tartott. Az oka? Hirtelen nagyon egyedül éreztem magamat, s nagyon magányosnak. Úgy éreztem mindaz amit csinálok -úszás, bringa, edzés, táncóra, táncbuli- csupán azért van, hogy elterelje a figyelmemet arról, milyen egyedül is vagyok.
Vasárnap Betti mindazok ellenére, hogy végülis arra jutottunk nem szeretnék Tőle semit sem, meghívott moziba Gödöllőre, de már volt programom vasárnapra [salsa helyeket néztünk meg].
A szombati nap után viszont megzavarodtam és sokat gondolok Bettire.. és az egész helyzetre.
Szombaton történt valami...A csütörtöki buli nagyon jó volt Bettivel, s a pénteki Fáklya nap is tetszett. Szombaton délután estefelé megzavarta a lelki nyugalmamat valami illetve Valaki. Betti. Rámkérdezett mi a véleményem kettőnkről, mi van köztünk, hogy látom én a helyzetet. Beszélgettünk. Kérdezte, hogy az az élet amit Ő el, erre vágyódok-e vagy pedig a mostani életritmusomhoz szokottat szeretném még folytatni. Írta, nem szeretné magát belelovalni abba, hogy kialakulófélben van vagy már kialakult köztünk valami.
Megírtam Bettinek., hogy bár úgy érzem kész vagyok lelkileg egy új kapcsolatra, de úgy érzem nem kellene még belemennem semmibe sem. ELhangzottak érvek-ellenérvek, s végül levegőben maradt a kérdés...
A beszélgetés vége felé egyszer csak elkezdtem sírni illetve kicsit könnyezni. Mindössze két percig tartott. Az oka? Hirtelen nagyon egyedül éreztem magamat, s nagyon magányosnak. Úgy éreztem mindaz amit csinálok -úszás, bringa, edzés, táncóra, táncbuli- csupán azért van, hogy elterelje a figyelmemet arról, milyen egyedül is vagyok.
Vasárnap Betti mindazok ellenére, hogy végülis arra jutottunk nem szeretnék Tőle semit sem, meghívott moziba Gödöllőre, de már volt programom vasárnapra [salsa helyeket néztünk meg].
A szombati nap után viszont megzavarodtam és sokat gondolok Bettire.. és az egész helyzetre.